Montag, 9. Februar 2015

maltalingua

reggel végül a dominikai lánnyal mentem a nyelviskolába, mert Lucnek és Lukanak már 8-ra ott kellett lenniük, nekünk meg csak fél 9-re. az iskola tényleg 3 percre van, feltéve, ha elsőre megtalálod. na, mi elmentünk mellette, de én előkaptam a térképet, és gyors visszamentünk :)

bent a kávégép épp elromlott, ami Karolin angol nyelvtudásának nem tett jót, és kb állandóan tört osztrákkal beszél velem...
a nyelvtan teszten upper intermediate jött ki, volt egy kis beszélgetés, ott csak sima intermediate, az írást pedig nem tudom, mert nem láttam kijavítva a fogalmazványomat. végül egy B1+ kurzusba kerültem. ez így oké is, nagyjából egy szinten vagyok a többiekkel a csoportból. van egy igazi kínai, na őt nem értem... meg a nevét is megkérdeztem párszor, aztán már nem tőle, hanem másoktól, de ők se tudták. majd meglesem a névsorban.

úgy van, hogy délelőtt a sima nem invenzív kurzusosokkal együtt vagyunk egy csoportban, és 10-en leszünk ezen a héten. ebben a csoportban van Luka is. meg egy német lány meg egy srác is. velük kettőjükkel, meg az igazi kinaival a délutáni, intenzív csoportban is együtt vagyok.
délután nagyobb hangsúly van a beszélgetésen, functional language-t tanulunk. a délutáni tanárbácsi jobbfejebb, mint a délelőtti tanárnéni. a tanárnéni igazi néni, a tanárbácsi még nem bácsi :)

megmutatták még délelőtt a bolt titkos bejáratát, de ezt én már ismertem :) meg a lelkünkre kötötték, hogy mindig jobbra nézzünk, mielőtt lelépnénk az úttestre. meg elláttak mindenféle egyéb tanácsokkal minket.

holnap public holiday lesz itt máltán, mert Szent Pál itt tört hajót, miközben menekült a fejlevágás elől. és a máltaiak először haragudtak rá, mert ha hajót tört, akkor meg kellett volna halnia, miért maradt életben. aztán megmarta Szent Pált egy mérgeskígyó. a máltaiak továbbra sem nézték jó szemmel, mert hát ha már mérgeskígyó marta meg, akkor aztán csak meg kéne már halnia. de aztán Szent Pál nemhogy nem halt meg, hanem túlélte a kígyóharapást, akkor a máltaiak gyors inkább már azt gondolták, hogy ejjha, ha már ettől sem halt meg, akkor ő aztán tuti. és ezt holnap egy munkaszüneti nappal megünneplik. nyelviskola sem lesz, ezért aztán majd a hét második felében pótoljuk az elmaradt órákat.

készítettem pár fotót a lakásról, meg az esti sétáról, amit Pacevilleben, a szomszéd városban ejtettünk Luccel. meg közben megbeszéltük, ha már én ilyen jól kitaláltam, hogy holnap megnézem Gozo szigetét, akkor ő is velem jönne (már egyszer majdnem eljutott, csak valamiért mégse, de a teljes történetet még nem tudom). szóval fél 10-kor kelünk holnap, és irány gozo!

ez a nappali, egyedül én használom melegedésre

ebédlő, na ezt senki sem használja


konyha, és másik ebédlő, ezeket használjuk. ma félig megfőtt rizst ettem kolbásszal, meg zöldséggel, mert nem volt több türelmem

ez a bejárati ajtó, a kulcsa bástya alakú, majd megmutatom azt is

ez az én szobám. az ágy mellett jobbra van az éjjeliszekrényem, és attól jobbra pedg a fürdőszobám. azt mondják a srácok, hogy, ha ma nem kaptam szobatársat, akkor a héten már nem is fogok, én lucky girl :)

ez a pálma világított, csak nem látszik. az a srác háttal Luc, a kínaifrancia

Paceville

Paceville, a plázában mini fedett jégkoripálya

Paceville

a szél fújását akartam itt megmutatni, tépte a pálmákat




nem csak én nem tudok rendesen este fotózni :)



ez a nyelviskola épülete

itt a titkos bejárat a szupermarkethez, majd csinálok jobb képet, ahol nem ennyire titkos :)

Keine Kommentare:

Kommentar veröffentlichen