charge your phone, girl!

nem minden a terv szerint alakult ma.

a terv: felkelek időben, összepakolok szépen, kicsekkolok a hotelból 11-ig, elmegyek veszek szuveníreket, majd 12-kor jön értem a taxis.

ehelyett: felriadok 10.30-kor, 11-ig villámgyos összepakolok, 11-kor csekkolok ki a hotelből. közben a taxis 11-kor megérkezik és engem keres. még jó, hogy ott vagyok épp a recepciónál, 11-kor elvisz a repérre.

úgyhogy kávé, szuvenír a reptéren. meg várakozás.

ezután természetesen minden zökkenömentesen ment tovább. repült. de aztán landoltunk. és a zürichi reptér nagyon nagy. a máltai meg nagyon kicsi. és én a máltaihoz voltam szokva. ja, és Zürich Svájcban van, szóval nem euróval kell fizetni. én meg euróhoz vagyok szokva. meg 6.47 vagy 6.48-at fizettem egy órás jegyért. máltán a hetijegy 6,50-be kerül, ehhez vagyok szokva. meg zürichben rengeteg az ember. annyi mint máltán összesen. és ez sok, nem ehhez vagyok szokva. ja, és már hozzászoktam a rossz közlekedéshez is. úgyhogy a jó lett az új rossz, mert nem ahhoz vagyok szokva... :) szóval éljen a szárazföld :) megjöttem :)

aztán azért csak megtaláltam hova kell menni Petihez, azt még pont meg tudtam nézni, hogy mi a cím, mielőtt a telefonom megadta magát teljesen.
aztán Peti adott vacsit. meg sokmindent meghallgatott.

szóval ennyi, vége a kalandnak. jó kis kaland volt :) és megyek én még máltára, úgy vigyázzatok :)

még pár utolsó kép...

with Julian

shisha bar

last night

with Sharon

nuclear war and grammar auction

pont jó volt ez a mai utolsó napnak. megírtuk a tesztet, na az nem volt valami érdekfeszítő, 45 a 48 pontból, úgyhogy i did well.

na de aztán... :) el kellett bújnunk egy bunkerban, mert a nukleáris katasztrófa fogja súlytani a világot. but we had a big problem: a bunkerbe csak 6-an férnek és mi tizenketten voltunk. ismerős helyzet, úgy reméltem, hogy nem szakács leszek megint, mert a lakatlan sziget-szakács kombinációval már megszívtam egyszer. hát nem is szakács lettem. fashion designer. at least, with leader skills. hogy ezt demonstáljam, át is vettem gyors a kommandót, hátha majd lenyügözök mindenkit, és én is megmentődök. végül már a bájaimat is bevetettem, magas, ápolt, gyönyörü fashion designerré vedlettem, aki szabados életet él, hátha majd ezzel meggyőzöm kis társaságunk férfi és "férfi" tagjait. de semmi nem használt. kívül maradtam. szomorú. megint. de nagyon jó volt kitalálva :)

a délutáni órán meg grammar auction-t játszottunk, na azt megnyertem. ez is tök jó ötlet leendő nyelvtanároknak, szóval nekem már nem, de van benne fantázia, csak némi módosításra szorul. i really enjoyed it.

a nap is süt, néha. néha meg nem, de nagyjából jó idő van. pont oké így.

és most a képek, van internet :)

sunset, golden bay

Nostradamus

benzinkút, a járdán, az étterem előtt

Victoriosa

Victoriosa kapuja

régi, itt még Max is itt volt, Max with the hat :)

az ott Konrad haja, nagyon göndi, és meg szabad fogni

Luc utolsó estéjén

another trip to Valletta

buszút a three cities-hez

Valletta, cukrászda

a kaktusz

golden bay

winery

with Konrad

wine tasting

igen, kóstoltam. nem sokat, csak kicsit. megmutatták a borospincét, meg hogy hogy palackozzák a borokat. aztán meg 3 bort kóstoltunk, egy fehéret, egy feketét meg egy tarkát (rosét, meg vöröset), a fehér ízlett.

tegnap végül nem ettem nyuszit, csak töltött tésztát, valamiért icipici adag volt. de azért jó volt.

ma az egyik tanárnéninknek vizsgatanítása volt, izgult is rendesen, de meglett neki. a nap témája a melléknevek voltak. először azt tanultuk, hogy milyen sorrendben kell őket mondani, ha egy szót több jelzővel látnál el, nem csak eggyel. aztán meg az extreme adjective-kről volt szó. ezek olyanok, hogy he´s hungry. hungry? he´s starving!. és ehhez a megfelelő intonáció is jár ám.

holnap az utolsó teszt, utolsó nap, utolsó vacsora. van egy pici máltai kereszt medálom, vettem. meg kinyomtattam a repülőjegyemet. úgyhogy most tényleg hazamegyek a hétvégén, nem úgy, mint a múlkor, amikor maradtam inkább még :) úgyhogy várjatok légyszi mostmár :)

laser tag

winery

distopia

a nap témája: villains. a hősökről nem esett sok szó. Barney Stinson pedig Dr Horrible volt ma. 

verőfényes napsütés volt ma is, nagyon szép vagyok ám a napsütésben a tengerparton :) 

délután school activity volt, visiting the three cities. ezek vallettával szemben fekszenek, a grand harbour túloldalán. és nagyon szépen megmaradtak a a középkorból. keresztes lovagok alapították őket. aztán elmentek rhodosra, és ott vereséget szenvedtek a törököktöl. aztán visszajöttek máltára, és itt sikerült gyözelmet aratniuk a törökök fölött. 1565-ben. ennek örömére megalapították 1566-ban vallettát, mert úgy döntöttek, hogy maradnak. de erről már volt szó. 

mindjárt megyünk vacsizni, a gululu-ba, traditional maltese food-ot enni. még meglátom, hogy eszek-e nyuszit ma, vagy sem. és láttam most épp muszlim imádkozószőnyeget. utazósat. nem repülőt.

jedi & pandas

ma eljutottunk a Golden Bay-be. itt a legszebb a naplemente máltán, hát megnéztük. siekresen, nem úgy, mint vasárnap. jó két órával naplemente elött már ott voltunk. hát a múlkori lélegzetelállító, az most nem volt elég... aztán meg kivártuk a naplementét, sistergett is :) és onnan, hogy beleért a vízbe, addig míg el nem merült teljesen, nem telt el két perc... a biztonság kedvéért ma is belementem a vízbe. de csak a lábammal.

és vizipiáztam ma. igaziból. de tényleg. jött ki az orromon meg a számon a füstfelhő. nagyon vicces volt :) de nem vittem túlzásba azért. 

a suliban meg linker-eket tanultunk, ezek kötőszavak. meg hogy hogy kell használni őket. meg sokat beszélgettünk, Nostradamus is szóba került. és kaptam egy ajándékot is ma. na nem nagy ajándék, de a tanárnéni (nem néni) ráirta, hogy tőle, nekem :)

az ebédelős kávézóban meg én vagyok a smiling girl, a néni mindenkiről felír valamit, hogy tudja, hogy kinek mit kell adnia. és ma láttam, nekem egy mosoly rajzol :)

real language

that´s what we learn here.

reggel például, defining és non-defining relative clause-okat tanultunk. de nem csak a nyelvtant ám, hanem az intonationt is. és aztán hümmögtünk. a "Bob, who i went to school with, is my best friend" kb így hangzik elhümmögve: "hm, hmhmhmhmhm hm, hm hmhmhm" :) ezt ügyesen csináltam, megdicsért a tanárbácsi érte. de mondtam igazi okosságokat is, ma is. a hétfők mindig viccesek, mert akkor jönnek az újak.

és jó idő volt, kint ebédeltünk a tengerparton. aztán beleragadtam egy rágóba...

suli után meg megint vallettába mentünk, mert akartam venni egy pici máltai kereszt medált. vettem is. aztán meg versenyt futottunk Stefannal. igen, a 190 cm magas kajakossal. lépcsőn felfelé, a dimbesdombos vallettában. de adott egérutat. és nem ért utol. épphogy nem, de nem. mert elejtette a kabátját futás közben, és fel kellett szednie. de szerintem ha nem így lett volna, akkor is hagyott volna nyerni, mert rendibendi. de én nagyon futottam.

és még mindig jó vagyok londonból. megvették a 3 napos kirándulásomat félpanzióval, 1000 fontért, ketten is.

ja, meg pár napja fordítom a blogot angolra. mert Julian megkérdezett a múlt héten, hogy nem írnék-e blogot a school activityk-ről. én meg nagyon néztem, én mondtam neki, hogy actually, i am writing a blog of my time in malta. és akkor mondta h érdekelné, ha lehet. én meg mondtam hogy persze, de magyarul van, de lefordítok pár posztot, és akkor megláthatja. na azóta fordítgatom, és élvezem. és pénteken megtanultuk azt is, hogy az angolul írást úgy tudod a legjobban gyakorolni, hogy írsz angolul, csak hát ugye mit, és miért. na most megvan a mit, és a miért is. de még nem tudom, hogy tetszik-e neki. de nem is lényeg annyira. mert gyakorolok :)

és csak vártunk és vártunk

ez úgy kezdödött, hogy gondoltunk egyet, szombat este, hogy elmegyünk a Paradise Bay-be vasárnap. és vasárnap álltunk a megállóban, a buszra várva, és nem jött a busz. de a következő jött, úgyhogy nem is gondoltunk semmi rosszra.

(délután, 15:00)

a paradise bay nagyon szép, bár volt egy kis szemét itt ott, meg üres volt, szóval inkább nyári attrakció. utána, a tervünk szerint a Popeye Village következett volna. ha, a busz, amivel oda akartunk menni, megállt volna a megállóban. de nem állt meg, elment mellettünk. de mostmár tudjuk (3 hét után), hogy integetni kell a busznak, hogy tuti megálljon. ismét vártunk fél órát a következőre. 

a popeye villaghez való átszállást elvététettük, úgyhogy vissza kellett buszoznunk pár megállót, de még itt sem voltunk elkeseredve. hanem ezután. elkezdük várni a buszt ami elvisz minket a kulissza-városba. az meg nem jött. meg a következő sem jött. egy órat ácsorogtunk, majd tervet változtattunk, hogy akkor inkább áttesszük ezt egy más napra, és megnézzük a Golden Bay-t. elvileg itt a legszebb a naplemente máltán. na, kiderítettük, hogy melyik bussszal kell oda menni. de a busz nem jött. és a másik sem jött, ami még jó lett volna. egy idő (sok idő) után már azt gondoltuk, hogy bármire felszálunk, ami jön. na ekkor már más buszok sem jöttek. csak jóval késöbb. de ez meg nem volt jó nekünk, de azért felszálltunk, mert a buszon legalább meleg van.

aztán át kellett szállnunk, mert már-már lementünk a térképről. (nálunk nem volt térkép...) végül elcsíptünk egy buszt, amivel jó nagy kerülővel eljutottunk vallettába. ekkor már, az tartott minket életben, hogy ha valaha visszaérünk st. juliansba, eszünk egy browniet, mert mindketten Edával csak reggeliztünk aznap. 

vissza is értünk. és akkor a meglepetés: az étterembe, ahová menni akartunk, staff dinner volt. paff...

(este, 20:00)

úgyhogy beültünk a mc donaldsba. 

legközeebb jobbak leszünk. de, azért a paradise bay-nél megmostam a lábam a mediterranean sea-ben :)

viszont Eda nagyon jó elveszőparner, nem volt semmi hiszti. tőlem sem, tőle sem. pedig hideg volt. és mára senki sem beteg jobban, mint előtte volt, sőt, én kifejezetten egészséges vagyok :)

dingli cliffs saturday

with Berit

with Eda

a világ tetején

girls

én is fényképezek

breathtaking

amazing blue, élöben kéne látnia mindenkinek

sunset

blue grotto

sunday´s pictures, paradise bay

with Marta

lábmosás

ezután már csak ketten voltunk Edával, és kezdödött a buszravárakozás...